Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös

A 19. századi folyószabályozás során 1836-1890 között, két ütemben kialakult holtágrendszer, a Hármas-Körös bal parti ármentesített területen helyezkedik el, a Békés megyei Békésszentandrás község és Szarvas város területén. Egyéb elnevezései: Kákafoki holtág, Bikazugi holtág. A Tisza vízrendszerben lévő legnagyobb ármentesített területi holtág, alakja két, egymás alatti U betűre emlékeztet. Teljes hossza 29,2 km, átlagos szélessége 71 m, terület 207 ha, átlagos vízmélysége 2,2m, víztérfogata 4,5 millió m3, ezzel Magyarország ötödik legnagyobb állóvize.

A Körös vízrendszerének holtágaival, ősmocsarak maradványaival, ártéri erdőkkel, gyepekkel, szikes pusztákkal csodálatos természeti környezetet biztosít az idelátogatóknak!
A Szarvasi Arborétum 82 hektáros természetvédelmi terület, melyet a világ minden részéből látogatnak, szintén a Körös-parton található.

Körös-Maros Nemzeti Park, Körösvölgyi Látogatóközpont

Szarvas területének jelentős része a Körös-Maros Nemzeti Park természetvédelmi területei közé tartozik. Szarvason található a Körös-Maros NP Körösvölgyi Látogatóközpontja. A Körös-vidék hajdanában egy nagy kiterjedésű időszakosan vízzel borított ártéri síkság volt. A Hármas-Körös szabályozása után keletkezett másodlagos folyóártéri tájforma, ma a magyar természetvédelem egyedülálló ritkasága, a messzi vidék egyik legszebb tájegysége. A gátak közé szorított hullámtér különleges értéke, a vizekhez kötődő újjáéledt hajdani vízi világa, a ritka növény- és állatfajok sokasága. A Körösök fontos szerepet töltenek be a Kárpát-medencei madárvonulásban.

Történelmi Emlékút és Országközép

1939 óta áll a Holt-Körös partján a szélmalmot formázó emlékmű, amely a történelmi Magyarország és a Kárpát-medence földrajzi középpontját jelzi. Szentegyháza és Barót erdélyi testvérvárosok székelykapui 2000 óta őrzik az 1250 méter hosszú Szarvasi Történelmi Emlékutat, amely 17 stáción keresztül vonultatja fel Magyarország történelmének jelentős állomásait.

Szárazmalom

Az ország egyetlen működőképes, eredeti helyén fennmaradt szárazmalma. Működését 1962-ben fejezte be az országban utolsóként.Az Ady Endre utcában látható ipartörténeti műemlék 1836-ban épült.

Békésszentandrási duzzasztó

1942-ben Horthy Miklós kormányzó felavatta a falu határában az akkori Magyarország legnagyobb duzzasztóművét, mely páratlan látvánnyal fogadja a turistákat.Hatására a helységet átszelő szeszélyes folyó, csendes, sportolásra, pihenésre alkalmas vízzé változott.